A Hungarofest az MFB Zrt. Stratégiai csoport tagja.

 

Hungarofest Nonprofit Kft.
1082 Budapest, Kisfaludy u. 32.
Tel: +36 1 266-1357
Fax: +36 1 266-5972
E-mail: info(kukac)hungarofest.hu

 

 

Hungarofest Nonprofit Kft. - KultúrPont Iroda
1082 Budapest, Kisfaludy u. 32.
Tel:  +36 1 266-1357
Fax: +36 1 266-5972

 



 

Lisztre hangolva

Johannes és Eduard Kutrowatz zongoraművészek az intendánsai a burgenlandi Liszt-évnek, és az ő szakmai irányításuk alatt működik a Liszt szülőháza mellett lévő Liszt Központ is. A jubileumi év programjairól, kiemelt projektjeiről a testvérpárral Filip Viktória beszélgetett.


- Milyen különlegességekkel várják a zenerajongókat Liszt szülőfalujának lakói a zeneszerző születésének kétszázadik évfordulóján?

Johannes Kutrowatz: Az egész éven át tartó fesztivál, a Lisztománia egyik nagy előnye, hogy bár négy évszakos esemény, mégsem kell szabadtéri koncertekben gondolkodnunk. A világon egyedülálló helyzetben vagyunk ugyanis, hiszen a szerző szülőházának tőszomszédságában egy nemzetközi igényeket is kielégítő koncertterem található. A fesztivál keretében januárban, márciusban, júniusban és októberben rendezünk hangversenyeket Liszt életének főbb állomásaihoz kapcsolódva. A műfajokat tekintve egy nagyívű zenekari-, egy nagyszabású zongora- és egy énekes és kortárszenei sorozat tölti meg ezt az időszakot. Azonban a programok nemcsak Liszt szülőfalujában koncentrálódnak. A kiállítások sora például egész Burgenlandot behálózza: a Liszt Központban korabeli hangszerek láthatók, Eisenstadtban, a Haydn-házban Liszt és Haydn életének párhuzamaiba nyerhetünk bepillantást, a helyi plébánián pedig Liszt életének vallásos oldalával ismerkedhetünk meg. A szomszédos Unterfrauenheim faluban, ahol Liszt keresztelőtemploma áll, az ehhez az eseményhez kapcsolódó tárgyakat (pl. keresztelőkancsó és -tál), valamint legendákat ismerhetünk meg. Fontos aspektusa a fesztiválnak, hogy a koncertműsorok és a kiállítások tematikái erősen hatnak az érzelmekre, hogy a látogatók minél mélyebb betekintést nyerjenek Liszt személyiségébe. A közönség szívéhez kívánunk szólni, hogy az magával ragadva a szellemet, intenzívebb és maradandóbb élményeket okozhasson.

- A burgenlandi Liszt-év plakátján Liszt napszemüvegben látható. Milyen koncepció húzódik meg e látványelem mögött?

Eduard Kutrowatz: A napszemüveges portré arra utal, hogy Liszt Ferenc volt a zenetörténet első szupersztárja. Az eisentadti Tartományi Múzeum kiállításának is az a célja, hogy minél érzékletesebben mutassa be a mai kor nyelvén Lisztet mint a 19. század popsztárját. Ennek mentén láthatók a kiállításon dedikált Beatles-lemezek, Keith Richards egy gitárja és Elvis Presley ruhája is. Egy zenetörténész kérdezte tőlem nemrég, hogy nem kelt e negatív hatást mindez a fiatalokban? Azt feleltem neki, hogy szándékosan választottuk ezt a kampányt. Hadd elevenítsem fel egy raidingi élményemet: két kamaszfiút láttam az utcán amint épp napszemüveget cseréltek, s az egyik azt mondta a másiknak: „most épp olyan vagányul nézel ki, mint Liszt”. Ez adta a döntő lökést: ha a gyerekek Liszttel mint vagány művésszel azonosulnak, a Liszt-év elérte a célját – Liszt zenéjének lehet jövője, Liszt öröksége tovább élhet.

- Milyen konkrét klasszikus zenei programok és előadók várják a Burgenlandba érkezőket?

EK: A legnagyobb és nemzetközi összehasonlításban is egyedülálló sorozat a zenekari ciklus, ami a Sound of Weimar (Weimar hangja) címe viseli. Ennek során a Wiener Akademie Martin Haselböck vezényletével a korabeli hangzást eleveníti fel: Liszt zenészei által használt hangszereken, Liszt weimari zenekarának méretét megidézve adják elő mind a tizenhárom szimfonikus költeményt, a tavalyi és a 2012-es évbe átnyúlva pedig Liszt összes szimfonikus művét. A zongorakoncerteken fiatal bécsi zongoristák, Borisz Bloch és Arkagyij Volodosz szólaltatják meg Liszt tizenkét transzcendens etűdjét. Fellép az Angliában élő, ausztrál születésű Liszt-rekorder, Leslie Howard is, aki száz lemezen adta ki Liszt összes zongoraművét. A vokális koncerteken fellép többek között Ruth Ziesak, és megszólalnak Liszt kórusművei is. A kortárs, illetve crossover sorozatban jazz is felcsendül, többek között Georg Breinschmid bőgőművész tolmácsolásában.

- Az időbeli növekedésen kívül mi a fő különbség az eddigi raidingi Liszt-fesztiválok és az idei között?

JK: Strukturálisan úgy lett kialakítva a rendezvény, hogy fenntartható legyen. Ez azt jelenti, hogy nemcsak 2011-re, hanem a következő évre is megmarad a négy évszakhoz igazított műsorszerkezet. A január végi műsort a Liszt-életrajzhoz szorosan kötődő személyek évfordulója, Mozart és Schubert születésnapja köré építettük. Márciusban a tavasz kezdetére, a megújulásra koncentráltunk és Lisztnek szintén fontos Beethoven-, Bach- és Chopin-műveket állítottunk középpontba. A júniust – a turisztikai szempontból legszebb évszakot – a Schumann-évforduló hatja át, az októbert pedig a 22-i Liszt-születésnap jelöli ki. Ez a négyes struktúra oka, és ezért tartható fenn a későbbi években is.

- A számok tükrében is megjelenik a Liszt Fesztivál növekedése és nemzetközi életre gyakorolt hatása?

JK: Idén egészen pontosan 21 koncertet terveztünk, mert Liszt az 1840-es években Berlinben éppen ennyi koncertet adott, s az ezek nyomán kialakult sztárkultuszt nevezte Heinrich Heine Lisztomániának. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy bővítenünk kell az eredetileg meghatározott koncertek számát, mivel annyi jegyet adtunk el, hogy újabb és újabb hangversenyeket kell meghirdetnünk. Most 25 körül járunk. Jövőre a rendezvények száma biztosan mérséklődik, de az érdeklődés folyamatos, és erre nagyon büszkék vagyunk.

EK: Az elmúlt időszakban a világ nagy koncerttermeiben átlagosan 4-5 Liszt-művet adtak elő évente, 2011-hez közeledve ez a szám 7-8-ra nőtt, idén pedig 12-13 a jellemző, miközben mi itt Raidingban 2011-ben 124 Liszt-művet mutatunk be. A 2011-es Liszt-év a startpisztoly eldördülése a Liszt-kutatás jövőbeni megújítása számára is, és az idén megkezdett sorozatokat folytatva célunk nem kisebb, mint hogy Lisztet a világ legfontosabb zeneszerzői közé emeljük.

- Önök a Nemzetközi Liszt Társaság alapító alelnökei is egyben. Mi az a kapcsolat, ami ilyen szorosan fűzi össze Önöket Liszt Ferenccel?

EK: Liszt szenvedélyessége különösen nagy hatást gyakorolt ránk. Az, hogy most a legjelentősebb Liszt-előadókat hívhatjuk meg és mutathatjuk be, nagy megtiszteltetés számunkra.

JK: Elsősorban érzelmi okai vannak a kötődésnek: ugyanannak a földdarabnak a szülöttei vagyunk, mint Liszt, így ezzel a vidékkel és híres szülöttével minden idegszálunkkal kapcsolatban vagyunk. Lebilincselőnek találjuk a műveit, lenyűgöz bennünket Liszt életútja és kisugárzása, ezért magától értetődően nagyon szívesen dolgozunk Liszt ügyéért.

Vissza
2011. április 26. @ 22:18:12
<2012><május>

H K Sz Cs P Sz V
-123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031---

Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:

Emlékezz rám!


Kérdőív
Partnerek
image

image

image

image

image

image

image

image