A koncertsorozat alap ötlete az A38-é, szellemi anyja Bende Zsuzsa programszervező. A program a Hungarofest és a Külügyminisztérium támogatásával jött létre 2010 októberében és idén szeptember végéig tart. Minden koncertről felvételt készít a közszolgálati televízió, amiket pár hónapos csúszással sugároznak majd. Szeptember 30-a után megjelenik egy DVD-válogatás, amin minden zenekartól elhangzik egy-egy szám.

Kozlov Sándor, az A38 sajtóreferense és egyik programszervezője elmondása szerint rendkívül vegyes a koncertsorozat megítélése mind a zenekarok, mind a közönség részéről. Nincs törzsközönségük, mivel a jazztől a skan át a kortárs zenéig minden hallható az A38-on. „Voltak zenekarok, akik nagyon szerettek itt játszani, de volt, aki meglepődött azon, hogy nem várták őket annyian, mint például Hollandiában. Nehéz megítélni a közönség véleményét is, mert nálunk alapvetően nem úgy járnak koncertre az emberek, hogy nézzük meg ezt az ír csajt vagy egy finn együttest.”

Az A 38-on nagyon ritka, hogy kortárs klasszikus zenét játszanak, mint az aznapi Jennifer Walshe – tette hozzá Kozlov Sándor. Az ír csemege előtt a 4 Free Birds alkalmi formáció lépett színpadra hatalmas sikerrel. Tagjai: Fábián Juli, az ex-Barabás Lőrinc Eklektricből is ismert jazzénekesnő, a kísérletező és avantgárd Tóth Evelin, Gaya Arutyunyan, az örmény rockénekesnő, a Deti Picasso frontembere, valamint a fiatal tehetség, Molnár Emese. Őket kísérte tablán Szalai Péter.

Fábián Juli elmondta, 2010 októberében léptek együtt először színpadra egy rodoszi világbéke konferencián – még három férfihanggal és egy ütőhangszerrel kiegészülve. „Maga a zene improvizációra épül: kitalálunk groovokat, ötleteket, vegyítünk világzenéből és magyar népzenéből, popzenéből, jazzből, mindenből. Ezeket a vázakat tanuljuk meg és közben improvizálunk.”

Négy egyéniség, négy szabad madár: a papagáj, a cinege, a fakopáncs és a barázdabillegető. Az acapella éneklést egy új, eddig ismeretlen és varázslatos őserdei dimenzióba emelték, beleköpve ezzel a konvencionális és konformista „csakúgyzenélés” levesébe. Érzelmet mozgattak meg, nem egyet, lendületes volt és nyitott. Rég hallottam ilyen jó előadást.

A meglepetések sora és az eddig felfedetlen kortárs valóság azonban csak ezután következett. Jennifer Walshe igen meglepte közönségét összesen két számával, Kurt Schwitters Ursonate című nyolcperces darabjával – és egy 45 perces saját darabbal. Ez az emészthetőnek nem igazán mondható zene az emberi hangszalagokat teljes mértékben kihasználó érdekesség. Egyedi. Utánozhatatlan. Azonban 40-45 percbe belesűríteni, dallammal kifejezett érzelmekkel megtölteni egy évek hosszas gyűjtögetése során összeszedett metró-mondat-morzsákból álló szöveget… igen elgondolkodtató. Mi van a CIA-val? Mikor jönnek az idegenek? Miért akar az a fiú öngyilkos lenni? Miért hagyta el a lányt a szerelme? Vagy a fiút? Mit mond a gyermek a szüleinek? Miért is mondja? Miért úgy mondja? És egyik szomszéd a másiknak...?

Többet kéne hallgatnunk egymást. Meg csak úgy is...

Sümegi Nóra
Fiatal Európa Szerkesztőség

A Fiatal Európa Szerkesztőség program az Európai Bizottság, a Külügyminisztérium és az Európai Parlament kezdeményezésére és finanszírozásában valósul meg. Az itt közölt információk tartalmáért és felhasználásáért a Külügyminisztérium, az Európai Bizottság és az Európai Parlament nem felel.