A zarándoklatoknak és a nem hívőket is lenyűgöző építészeti csodaszámba menő templomoknak köszönhetően kétezer éve elválaszthatatlan egymástól kereszténység és turizmus. Pannonhalma már az IBUSZ-időkben népszerű célpont volt történelme, az azóta a világörökség részét képező épületek és kincsek, illetőleg a bencés atyák gregorián énekkel ékesített hagyományos szertartásai miatt. Ám az évente immár csaknem százezer látogató folyamatos fejtörést okoz a Márton-hegyi monostor közönségforgalommal foglalkozó illetékeseinek. Elvégre egy románkori templom nem akadálymentes, nem felel meg számos előírásnak, korlátozottan alkalmas koncertek rendezésére; a bazilikát körülölelő kolostorerőd építőinek és átépítőinek pedig alapvetően eltérő elképzelései voltak a komfortos vendégszállásról, parkolóról, étkezési lehetőségről és nem utolsósorban a szertartások közötti (vagy az idegenvezetést meghosszabbító) idő tartalmas eltöltéséről, mint a 21. század látogatójának.

A pannonhalmi monostor csaknem egy évtizede zajló komplex turisztikai vonzerő-fejlesztési programjának keretében számos új épület vagy épületrész nőtt ki a domboldalból a főapátság körül, hogy a fenti gondokat orvosolja.  Az EU Regionális Fejlesztési Operatív Programja, illetőleg az Új Magyarország Fejlesztési Terv Nyugat-dunántúli Operatív Programja finanszírozásával 2003-ban impozáns borászat nyitotta a sort. 2004-ben készült el az új fogadóépület és egy erdei út a várköpenyen, ezt követően megújultak a főapátság belső udvarai. és elkészült az apátság előtti tér új burkolata. 2009-ben biomassza fűtőmű létesült, 2010-ben pedig új látogatóközpontot (benne étteremmel, konferenciateremmel, valamint térszín alatti rejtett parkolóval) adtak át az apátság melletti dombtetőn. Szintén a tavalyi év folyamán az apátsági kertekben szabadtéri színielőadásokhoz alkalmas kicsiny amfiteátrumot építettek, az arborétumban labirintust alakítottak ki, a gyógynövénykertben teaházat létesítettek, továbbá zarándokházak és -kápolna is épült. A neves magyar építészek és -irodák által tervezett épületek a nemzetközi kortárs építészet formanyelvét tükrözik. Tereiket és anyagaikat a letisztultság, a funkcionalitás, a minimalizmus, a környezettel való szimbiózis és a fenntarthatóság jellemzik.

A Márton-hegyet és környékét alapvetően átformáló fejlesztések végére a koronát a 2011-es év teszi fel, amikor is megkezdődik egy új látogató-bejárat kialakítására a bástyán, és sor kerül a Bazilika évtizede húzódó belső felújítására. Az egyházi és építészeti vitákat gerjesztő átalakítás koncepcióját éveken át finomította a bencés atyákból és világi szakértőkből felállt Bazilika Műhely. A közösen megfogalmazott kívánalmaknak megfelelő terveket végül John Pawson angol építész és irodája készítette el. Pawson neve a csehországi Novy Dvur-ban található ciszterci (trappista) templom és kolostor újjáépítése nyomán keltette fel a pannonhalmi atyák figyelmét. A csehországi terveket és az elkészült épületeket a 2007. március 21-én a Pannonhalmi Főapátságban Tér és Imádság címmel megnyílt időszaki kiállításon mutatták be, mely néhány hónappal később a Müpa előcsarnokában is megtekinthető volt.

John Pawson 1949-ben született a yorkshire-i Halifaxben. Saját irodáját 1981-ben alapítja meg. Munkáiban kezdettől fogva az alapokra koncentrált: a tér, az arányok, a fény és az anyagok megjelenítésére. E témában végzett kutatásait Minimum című könyvében publikálta 1996-ban. Calvin Klein manhattani üzletétől a Cathay Pacific hongkongi VIP-váróján keresztül a Scrager New York-i társasházig számos ikonikus épületet tervezett. A londoni Kew’s Gardens kerti taván keresztülívelő Sackler-hidat tavaly nyitották meg a nagyközönség számára. Pawson érdeklődése a szerzetesi építészet iránt nem újkeletű: 1998-ban bízták meg a burgundiai Sept-Fons apátság szerzetesei, hogy tervezzen otthont egy új közösség számára Csehországban. Hat évvel később szentelték fel a Novy Dvur-i Miasszonyunk monostor templomát.

Pazár Béla építész szakíró megfogalmazásában Pawson terveinek „elsődleges célja a lehető legalkalmasabb tér kialakítása az imádság, a meditáció és a liturgikus események számára mind a szerzetesközösség, mind a gimnáziumi diákság és a helyi lakosság igényeinek figyelembevételével. Hasonlóan fontos tényező volt a Bazilikában rendezett koncertek idején a zenészek és a hallgatóság speciális igényeinek kielégítése. A tervezői beavatkozás a templombelső összes aspektusát érinti, az alaprajzi elrendezéstől kezdve a közlekedési útvonalak vizsgálatán át a falak, a padlóburkolat és a mennyezet felületének kialakításáig, az ablakok, a bútorok, a kegytárgyak, az orgona, a fűtés és a világítás megtervezésével egyetemben.” A 2012 nyaráig tartó (2011. november végéig a bazilika részleges lezárásával járó) projekt keretében korszerűsítik a bazilika hangosítását is, és egy barokk kapu kibontásával megnyitják a sekrestyét, a 19. századi szószéket pedig lebontják. A mintegy 700 millió forintos – tehát viszonylag szerény - összköltségű projekt keretében egyéni látogatást lehetővé tévő audioguide rendszert és interaktív multimédiás infopultokat is telepítenek.

A Gunther Zsolt felelős tervező és a 3h építész iroda közreműködésével megvalósuló belső rekonstrukció az első érdemi felújítás lesz a bazilika előző, 1876-os renoválása óta. Id. Storno Ferenc historizáló szellemben alakította ki a pannonhalmi fotókról megszokott főoltárt, szószéket, mennyezetfreskókat, az oltár feletti Szent Márton-üvegablakot, a szobrokat, valamint a padokat. A mostani rekonstrukció a 21. századi beavatkozás néhány lényeges elemének eltávolítását is magával hozza. John Pawson szavaival: „A Pannonhalmi Főapátság bazilikájának rekonstrukciójához készített építészeti javaslat célja egy olyan tér létrehozása, amely ismét alkalmassá válik a szerzetesközösség életének és liturgiájának harmonikus befogadására, miközben a diákok, a helyi közösség, illetve a látogatók változatos használati igényeinek is megfelel. Úgy kívánjuk e célt elérni, hogy a tér használatában sokszor megjelenő improvizatív elemek kiiktatódhassanak, illetve a „történeti bútorraktár” jelleg megszűnjék. A tervezett beavatkozásokkal egy olyan egységes templomteret kívánunk létrehozni, amelyben minden térrésznek, elemnek megvan a maga szerepe, jelentése, és úgy funkcionálisan, mint vizuálisan hozzájárul a fő funkció, az elmélyült imát és meditációt szolgáló tér megteremtéséhez. A terv letisztult formában próbálja újraértelmezni a templom metszetében emelkedő, alaprajzában tengelyesen szervezett terét, amely a szentély és végül a rózsaablak felé irányul, hogy a térnek mint a minden keresztény ember előtt álló útnak az értelmezését hangsúlyozza. A kulcs ennek során egyrészt egy összetett és megfontolt letisztítási folyamat, másrészt a tervezett beavatkozások, illetve a meglévő történeti rétegek gondos kiegyensúlyozása.”

Fehérváry Jákó, a felújítást előkészítő Bazilika Műhely titkára a részletekkel kapcsolatban érdeklődésünkre elmondta, hogy a Szent Mártont ábrázoló rózsaablak és az alatta nyíló hármas ablak, valamint a nyugati kapuzat festett üvegeit eltávolítják és az apátság területén máshol helyezik el. A főhajó oldalsó festett üvegablakai azonban mai formájukban megmaradnak, a mennyezetfreskók pedig állagmegóvó tisztítást kapnak. A Bazilikában megszokott élénk zenei élet jövőjét érintő kérdésünkre azt a választ kaptuk, hogy az eredeti elképzelésektől eltérően – a források szűkössége miatt – az orgona rekonstrukciója elmarad. Mivel a mozdítható liturgikus bútorok helyett fixen beépített oltár, felolvasóállvány és stallum kerül elhelyezésre, zongora vagy kamaraegyüttes nem fog elférni az eddig megszokott módon a Bazilika középső szintjén. (Feltehetően a jövőben mobil színpadelemek segítségével teszik majd időlegesen alkalmassá klasszikus koncertek megtartására a templomteret.) A hagyományos nyári Arcus Temporum művészeti fesztivál az építkezés ellenére nem marad el, igaz, az előadások helyszínei között a templomtér idén nem szerepel. Bár a közzétett látványtervek alapján úgy tűnhet, hogy a Bazilika befogadóképessége csökken, Fehérváry Jákó reményei szerint összecsukható székek igénybe vételével 2012-től is biztosítható lesz a húsvéti ünnepekre érkező zarándokok elhelyezése.

A már elkészült, használatba vett épületek Pannonhalmán a Bazilika átépítése alatt is látogathatók. A lezárult építkezések fotó- és videódokumentációja, illetve a még csak rajzokon és montázsokon látható tervek a főapátság könyvtárban március 21-én megnyílt, november 11-ig látogatható Kortárs építészet Pannonhalmán című időszaki kiállításon (kurátor: Nagy Tamás) tekinthetők meg.

Végh Dániel